Kossuth Lajos
Zweisprachiges Gymnasium
Kossuth Lajos
Gimnázium
Minden letűnő nemzedék egy lépcsőfok,
melyről az utána következő magasabbra emelkedik.
Kossuth Lajos
Eseménynaptár
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31



Kossuth Lajos Gimnázium szalagavatóKossuth Lajos Gimnázium 2014 2Kossuth Lajos Gimnázium ünnepélyAz iskola focipályájaIskola évnyitóIskolai háziversenyKossuth Lajos Gimnázium 2014

Ajánló

www.youtube.com/v/TT3DeyxsLiQ
 

Képes történelem

KLG történet
 

Cserekapcsolatok

bg-altena.de/www.schickhardt.net/www.gymnasium-achim.de/
 

Geographie bei uns

geo.klgbp.hugeo.klgbp.hu
 

Főoldal | KLG - 90 év | A KLG története

A Kossuth Lajos Gimnázium története

A Kossuth Lajos Gimnázium története
 
Egy iskola története, múltja az évkönyvek leírásából, az értesítők megjegyzéseiből, a helytörténeti adalékokból meglehetős pontossággal összeállítható. Tervek, vágyak, eredmények, nagyszerű rendezvények, történelmi pillanatok sorakoznak rendben egymás után egy ilyen leírásban, s megpróbálják az intézmény fejlődésének fontosabb mozzanatait visszaidézni. A történetíró felelőssége, hogy ne tévedjen. Összegyűjtött adatai pontosan tükrözzék egy immár 81 éves gimnázium életrajzát! 
De engedtessék meg egy kis többlet: a száraz adatok mellé néhány apró kiegészítés, idézet, amely iskolánk szellemiségéről, erkölcséről, nagy tanáregyéniségeiről igazi mindennapjairól is tájékoztat, s a valós, sokszínű emlékeink minden részletében pontosan élő alma matert tárja elénk.
 
Erzsébetfalva, amely mint nagyközség szerepelt a század első évtizedeiben Magyarország közigazgatási térképén, még a világháború előtt szorgalmazta egy főgimnázium felállítását. Így 1910 körül a premontrei renddel folytattak tárgyalásokat a község elöljárói, de eredmény nélkül. Nem sokkal később a latin nyelvnek - mint rendkívüli tárgynak - a tanítását szerették volna elérni a fiú polgári iskolában, ám ez sem sikerült. 
A proletárdiktatúra bukása után dr. Pintér Jenő budapesti tankerületi főigazgató kezdeményezésére, figyelembe véve „a zsúfolt villamosokon a budapesti iskolákba járó gyermekeiket féltő szülők aggodalmát”, 1919. október 9-én megnyílt az I. és a II. osztály mint a IX. kerületi Fáy András reál-gimnázium fiókintézete. 
„Az 1919. év a magyar nemzet történetének legvégzetesebb dátumai közé tartozik, olyan, mint 1526. Elbukni elbukhatott a nemzet, külső és belső okok miatt megtörténhetett, hogy elfeledkezett Istentől nyert történelmi rendeltetéséről. De ősi, belső titokzatos ereje meg nem tört... Ennek az elpusztíthatatlan, ősi erőnek egyik - minden szónoklatnál ékesebben szóló - megnyilatkozása volt a pestszenterzsébeti állami gimnázium megteremtése, kifejlesztése” - írta a húszéves intézmény történelemtanára, Takó János az 1938-39-es értesítő bevezetőjében. 
A 86 tanuló a Posta utca 5. szám alatt Haszler Károly igazgatásával kezdte meg a tan-évet. Négy tanár tanította őket. Az elhelyezés igen szerény volt: egy udvari kis épület irodahelyiség és tanári szoba nélkül. A szertár összes felszerelése egy vetítőből, 700 diából, 5 térképből, egy táblából, körzőből és háromszögű vonalzóból állt. 
Annál erősebb volt a szándék, hogy az ifjúság ismét a tanulással foglalkozzék, mivel az előző hónapokban a „törvény- és tekintélytisztelet meg-szűnt, a tanulók önkormányzattal, bizalmi- és direktóriumválasztással, propagandával. átképzéssel voltak elfoglalva”
Sajnos, az igyekezetet nem kísérte sok szerencse az első évben: november 1-jétől január 18-áig tüzelőhiány miatt korlátozni kellett a tanítást, s hetenként csak három napon tartottak foglalkozásokat. Az egyik napon a tanulóknak és hozzátartozóiknak adtak felvilágosítást a tanárok, a másik napon katonai rendgyakorlatokat végeztettek, s csak a harmadik napon volt tulajdonképpeni tanítás. Végre a szülők adományaiból és a minisztérium támogatásával a fűtőanyagot be tudták szerezni, ám egy hét munka után a spanyoljárvány kitörése miatt március 15-ig az oktatás újból szünetelt. Ettől kezdve azonban zavartalanul folyt a munka az év végéig, ennek köszönhetően az igazgató úr közlése szerint „az előírt anyag elvégeztetett”
A következő évben már nemcsak igazgatás tekintetében, hanem anyagilag is függetlenné vált az intézet. (A tanulók egy részének havi 440 korona tandíjat kellett fizetnie.) Megnyílt a III. és a IV. osztály is, a létszám az év elején 173 volt. Szerencsére helyet kaptak a Lázár utcai állami elemi iskola épületében, az első emeleten. A tantermek ugyan megfelelőek voltak már, de a szertárak és a könyvtár hiánya hátráltatta a sikeres tanítást. A padok kisméretűek, amelyekben „szoronganak a növendékek, s ami testi fejlődésükre káros hatással van”. 
Az 1921-22. iskolai évben megnyílt az V. osztály, s ebben az évben vette fel iskolánk Kossuth Lajos nevét. A névadó ünnepély szónoka Gyönyör Béla volt. Szavaiból a tisztelet és a lelkesedés árad: 
„Hirdesse ennek az intézetnek a címe a legönzetlenebb magyar nevével a mi kedves ifjúságunknak Kossuth lelke szerint való gondolkodásmódját, jellemét, tetteit, s az iskola késői nemzedékei ne feledjék el soha hőn ápolni szívükben Kossuth Lajos szellemét, önzetlen hazaszeretetét!”
Szünetet sem járvány, sem szénhiány miatt nem kellett tartani, s a következő évben is csak kisebb átalakítások akadályozták a munka folytonosságát. 
1923-ban újításként bevezették az ellenőrző  könyvet, amelynek hasznáról az évkönyv így írt: „Az időn súlyosabb vétség nem fordult elő. Igen jó szolgálatot tett a múlt évben bevezetett ellenőrző füzet, melynek segítségével a szülői ház is állandó támogatásban részesíttetett”
A családdal való kapcsolattartás fontos eseményei a rendszeres szülői értekezletek, amelyeken az intézet tanárai előadásokat tartottak. ( 1925 novemberében például „A szeretet motívuma a gyakorlati nevelésben” címmel.) 
1924. január 1-jén Erzsébetfalva nagyközség Pesterzsébet névvel átalakult várossá, s így az iskola neve ettől kezdve: „Pesterzsébeti m. kir. áll. Kossuth Lajos főgimnázium”
Eközben a felsőbb osztályok is folyamatosan beindultak, a VIII. évfolyam 1924. szeptember 5--én. E tanév krónikájához tartozik még az iskola mindennapjaiban oly fontos 
szerepet betöltő ön-képzőkör létrejötte 44 rendes és 28 pártoló taggal. Az ünnepélyeken kívül 11 rendes gyűlést tartottak, „amelyeken a tagok a költészeten, előadóművészeten, népszerű tudományos ismertetéseken kívül énekkel és zenével is igen szép sikerrel foglalkoztak”. Az év második felének elején megalakult a sportkör is, mindjárt 139 taggal. A sportágak között úszás, atlétika, kerekpározás, vívás, hó- és jég-sport szerepelt. 
Az új törvény értelmében iskolánk is reálgimnáziummá alakult át, s az I. és az V. osztályban már az új tanterv szerint kezdődött meg az oktatás. A fejlődés azonban korántsem volt zökkenő-mentes. Egyfelől a folyamatos személyi változások, nyolc év alatt 52 tanár fordult meg az intézetben, másfelől a még mindig nem megfelelő el-helyezés nehezítette a munkát. Mindezek a problémák csaknem oda vezettek, hogy az intézményt visszafejlesztik, s beolvasztják anyaintézetébe. Csak Haszler Káro!y igazgató, dr. Chikán Béla polgármester és az áldozatkész polgárok segítségével - az intézet növendékeinek szülei 30 arany-koronát ajánlottak fel fejenként - sikerült a feloszlatást elkerülni, sőt ígéretet szerezni egy új épület felépítésére. 
1924 decemberében Haszler Károlyt áthelyezték. Új igazgatónak albisi Barthos lndárt, volt reáliskolai vezetőt nevezték ki. 
A tanév végén, iskolánk történetében először, megtartották az „érettségi vizsgálatot”
Érdemes elősorolni, milyen írásbeli feladatokkal kellett végzőseinknek ekkor megbirkózniuk. A jegyzőkönyv tanúsága szerint magyar nyelv és irodalomból a Toldi-trilógia ismertetése, latinból Tibullus egyik elégiája, mennyiségtanból egy szám-tani sorozat, illetve egy trapéz területének a kiszámítása volt a feladat. E feladatok próbára tették az érettségizőket, mert néhányukat javító vizsgálatra kellett utasítani. 
Az 1928-29. tanévben az iskola vezetésében újabb változás történt. Barthos Indárt minisztériumi munkára rendeltek, helyét Szentgyörgyvári Artúr foglalta el. A már általa közzétett értesítőben örömmel tudatja Pesterzsébet közönségével, hogy végre megindult az annyira óhajtott új iskola építése, s ennek megfelelően az intézmény rövidesen új helyére költözhet. Erre azonban még 1929 októberéig várni kellett. 
Az épület tetszetősre sikeredett, a város legszebb középületének tartották. Homlokzatán aranyozott betűk hirdették:  „Kossuth Lajos Reálgimnázium.” 
Pompásan felszerelték, de tornaterem nem készült hozzá, s a fűtéssel is nagy problémák voltak. Ennek ellenére örömmel vettek birtokukba tanárok, diákok egyaránt a tágas tantermeket, előadókat, szertárakat, rajztermeket. Az igazgató kényelmét szolgálta a négyszobás, külön lépcsőházzal rendelkező lakás. A hivatalsegédek az alagsorban laktak. 
Pesterzsébet város képviselő-testülete még 1924-ben elhatározta, hogy az iskola dologi és személyi kiadásainak fedezéséhez 1925-től kezdve évi tízezer aranykoronával hozzájárul. E kötelezettségének azonban évekig nem tett eleget. Ráadásul hosszú időn át késett a város és az állam közt a gimnáziumra vonatkozó jogi helyzet szabályozása. A hosszas huzavona után 1935. május 14-én létrejött szerződés jórészt újra megállapította a városnak már régebben vállalt kötelezettségeit, és kimondta, hogy a város az iskola épületét az ingatlannal együtt az államnak átadja használatra a gimnázium céljaira, s vállalja a tornaterem felépítését három éven belül. Ez azonban később sem készült el. 
1933-ban Pesterzsébet rendezett tanácsú megyei város a Pestszenterzsébet nevet vette fel, így az intézet felirata újra változott: 
„Pestszenterzsébeti magyar királyi állami Kossuth Lajos Reálgimnázium”
Az 1934. évi XI. törvénycikk minden közép-iskolát gimnáziummá tett. Hóman Bálint miniszter ezen túlmenően a nemzeti tárgyakat állította a tanítás középpontjába, s kifejezetten hangsúlyozta a nevelés elsődleges szerepét. Az új törvény szerint: 
„l.§. A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa, s az egyetemi és főiskolai tanulmányokra képessé tegye... A középiskola a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésére szolgáló iskolafaj...”
Az új törvény szellemében folytatódott az oktatás, s hozzáteszem, folytatódik javarészt ma is, hisz e cikkely szavai napjainkban is eligazítóak a középfokú intézményekre. 
1936-ban Szentgyörgyvári Artúrt a minisztériumba helyezték. Helyére Éltető Ödön került, aki eddig a szentlőrinci új állami gimnázium megbízott igazgatója volt. 
Az elkövetkezendő esztendőkben az oktatás egyre nehezebbé vált. Sorozatos áthelyezések, pályamódosítások - később pedig már a bevonulások miatt - a tanárok csak helyettesítésekkel, jelentős túlórával tudták a kijelölt tananyagot elvégezni. Ráadásul egyre nyomasztóbb gondot jelentett az intézmény tanulóinak egészségi állapota (az 1938--as esztendőben a tablóképen öt tanuló neve mellett látható az elhalálozást jelentő kereszt). A kor rányomta bélyegét az iskola hétköznapjaira is… 
De a nehézségek, úgy látszik, megsokszorozták az intézet erejét, szelleme pedig a régi maradt. Ez utóbbiról olvashatunk 1939-ben: 
„Hazafias szempontok irányították a mindenkori tanári testületet az összes tárgyak, elsősorban a nemzeti tárgyak (magyar, történelem, földrajz) tanítása alkalmával. Szent István birodalma lebeg itt minden tanár és diák szeme előtt. Hiszünk valamennyien Magyarország feltámadásában”
E nyilatkozat nem csupán az elszántságot mutatja, hanem jól érezhetően utal a történelmi pillanatra is. (Kiegészítésként jegyzem meg, hogy az 1937-38-as tanévben minisztériumi rendeletre megkezdődött az olasz nyelv oktatása. Az értesítő magyarázattal is szolgált: 
„Különösen nekünk, magyaroknak fontos, hogy az olasz nép nyelvével minél alaposabban megismerkedjünk. Az a mély barátság, amely minket az olasz néppel összeköt, csak úgy fejleszthető, mélyíthető ki eredményes együttműködésre, ha ifjú nemzedékeink jelentékeny része már a középiskolában sajátítja el az olasz nyelvet.” A nyelvoktatás ezek szerint már akkor sem tudott teljesen függetlenedni a politikától. 
Ugyanezen időszak szinte hihetetlen teljesítményei közé tartozik, hogy dr. Somos Jenő irányításával az önképzőkör a „Magyar Irodalmi Ritkaságok” sorozatában megjelentette Riedl Frigyes egyetemi tanár előadássorozatát Mikszáth Kálmánról. A kiadáshoz szükséges pénzt a kör tagjai és a felelős diákok teremtették elő. A könyvtár állománya ugyanakkor 1938-ban már elérte a két-ezer darabot, javarészt szintén adományoknak, gyűjtéseknek köszönhetően. 
1940 őszén nagyobb tatarozásokat végeztek az épületen, s végre kaviccsal feltöltötték az eső idején mindig víz alatt álló, következésképp használhatatlan udvart. 
A II. világháború végképp feldúlta az iskola békés életét. A tanítás azonban csak 1944. április 1-jén szakadt meg. Később, amikor a városházát lebombázták, a hivatalok ideköltöztek, mivel az épület sértetlen maradt. Majd szovjet hadikórházat rendeztek be benne 1946 februárjáig, ezért 1945. március 5-én az Iskola utca 3. szám alatti rozoga házban (előzőleg istállónak használták) indult meg a tanítás, s a Vas Gereben utcai laktanyában folytatódott - a gyorsan emelkedő létszám miatt -1946. március 6-ig. Itt már négy tanteremben tanítottak egész napos rendben. Ekkor bízta meg a város vezetősége György Endrét a gimnázium igazgatásával, aki 1945 júliusában már érettségi vizsgákat is tartatott. 
A Török Flóris utcai épületbe költözve végre ismét megfelelő környezetben, s néhány év után már elég jól felszerelt iskolában folyhatott az oktató-nevelő munka. 
1946-ban megindult a dolgozók gimnáziuma, ezért késő estig tartottak az órák, sőt átmenetileg egy kereskedelmi szaktanfolyam, illetve egy közgazdasági középiskola is helyet kapott az épületben. 
A nyolcosztályos általános iskola bevezetése után gimnáziumunk is áttért a négyosztályos középiskolai rendszerre, ezért a létszám rendkívül megfogyatkozott. 1948-49-ben 283 diák járt az intézetbe. (Utoljára az 1923/24. esztendőben - hét osztállyal - volt ilyen kevés tanuló. Ez tette lehetővé, hogy 1950-ben még a kerületi ipari technikumnak is helyet adjon.) 
1948-ban hozták létre a diákok - tanárok vezetése nélkül - az iskolai énekkart, melynek szervezője Máthé János volt, aki később a kerületi zeneiskola igazgatója lett. 
1957 végén Donázi Ferenc került az igazgatói tisztségbe. A következő év januárjában már levélben számolt be a Fővárosi Tanács oktatási osztályának a szűkös körülményekről. A válasz rövidesen megérkezett, s rendkívül kedvező volt: az épületet nyolc tanteremmel és tornateremmel fogják bővíteni. Később azonban változott a fenti elképzelés. A határozat úgy szólt, hogy maradjon a technikum a Török Flóris utcában, s kapjon új épületet a Kossuth. A döntést követően meglepő gyorsasággal - egy év alatt - 1963 augusztusára az Ady Endre utcában elkészült az új, megfelelően felszerelt épület három tanműhellyel, sőt 44 év várakozás után végre tornateremmel is. 
Még az 1959/60-as tanévben bevezették a gyakorlati foglakozást, majd a koedukált oktatást. (A lányok megjelenését nagy vita előzte meg a tantestületen belül is.) A gyakorlati órák keretében az iskola üzemekkel kötött szerződést, ahol tanulóink hetente négy-öt órát töltöttek el tanári kísérettel. 
Szinte hihetetlen, de a 60-as évek végére a 12 tantermes iskola is szűknek bizonyult a diákok elhelyezésére. (22 osztály - 750 diák) Ezen kabinetrendszerű oktatással. majd szükségtantermek-kel segített az igazgatóság. 
„A nevelő-oktató munka fokozatosan korszerűsödött. A szakosított tantervű oktatás bevezetése (német - orosz nyelvi, matematikai tagozat), a német nyelvi és világnézeti kísérleti oktatás, az iskola több tanárának vezető tanári megbízatása, a német nemzetiségi osztályok megindítása (1973), s az érettségi vizsgák jó eredményei: mind a kitűzött cél sikeres megvalósítását bizonyítják.” - olvashatjuk az 1979-es jubileumi évkönyvben. 
A német tanítási nyelvű nemzetiségi gimnáziumi osztályokat az Eötvös József Gimnáziumból helyezték át iskolánkba, s ezzel az általános képzés egy új, sajátosabb képzési formával egészült ki. A tanulók külön tanterv szerint tanulták a német nyelvet és irodalmat, továbbá német nyelven folyt már az első osztálytól kezdve a történelem, a földrajz, az ének-zene és a negyedik osztályban a világnézetünk alapjai tárgy tanítása. 
„A tagozat célja nemcsak az elfelejtett anyanyelv alapos elsajátítása és az érettségi bizonyítvánnyal együtt a középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsga megszerzése. Célja a nemzetiségi tudat kialakítása, fejlesztése, a Magyarországon élő német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak felkutatása, ápolása továbbadása” - írta Lunczer Teréz nemzetiségi tagozatvezető 1989-ben. 
A képzés beindítása már dr. Thomann Márton igazgató nevéhez fűződik (1971 őszén lett iskolánk új vezetője), csakúgy, mint az 1979/80. tanévben bevezetésre kerülő fakultatív oktatási rendszer, valamint a több mint húsz éven át megjelenő, a kerület négy középiskoláját összefogó, színvonalas újság, az Erzsébeti Diák. 
A nyolcvanas évektől kezdve még további változások is történtek a gimnázium belső szerkezetében. Az öt osztályból immáron két osztály volt nemzetiségi, emellett - talán a régi hagyományokat felelevenítendő - emelt szinten is folyt az angol, német és orosz nyelv tanítása. Újdonságként gyakorlati fakultációk is megjelentek (államigazgatás és idegenvezetés). Az iskolai élet színesebbé tételét szolgálták a még mostanában is zajló 
Kossuth-napok, amelyeken híres vendégek tartottak előadásokat (többségükben volt Kossuth-diákok), s az egész diákságot megmozgató sportversenyek, játékok, művészeti előadások szerepeltek. 
Dr. Thomann Márton nyugdíjba vonulása után 1986-ban Babos Judit lett intézményünk igazgatója. 
Hivatali idejének öt esztendeje alatt vált ki iskolánkból, és alapított önálló gimnáziumot a német nemzetiségi tagozat. Az így támadt űrt a német - magyar két tannyelvű oktatás beindításával töltöttük be. 
Az évtized végének változásai iskolánkat is elérték. Demokratikus, korszerű szemléletű intézmény megteremtésén fáradozunk. Erről írt Horváth Gábor igazgató (ő 1991 óta áll az iskola élén) az iskolánk 75 éves jubileumára megjelent évkönyvben. 
 
Budapest, 2001. május
 
Hajdu Zsolt
 

Bejelentkezés

 

e-Napló

e-Napló tanároknake-Napló szülőknek
 

Alapítványi támogatás

Sacculus Ludovici Alapítvány
 
Rendelkezés az adó 1 %-áról alapítványunk javára

 

Adószám:
19672689-1-43
 
Bankszámlaszám:
11720001-20112024-00000000

 

Fővárosi Oktatási Portál

 

Közösségi szolgálat

 

Partner der Zukunft

 
Copyright © 2013 - Kossuth Lajos Kétnyelvü Gimnázium